Városismertető
Zalaegerszeg három kistáj találkozásánál, a Zalai- dombság északi részén, Budapesttől 210, az osztrák, szlovén és horvát határtól egyaránt körülbelül 60 kilométerre fekszik a Zala folyó két partján. A nyugat- dunántúli város egyes részei átnyúlnak a Göcsej területére, így területét erős szabdaltság jellemzi 200-250 méter magas „hegyeivel”. Története egészen az időszámítás előtti 7. évezredig nyúlik vissza a régészeti emlékek alapján. Írásban elsőként 1247-ben került említésre. A település határainak kijelölése kővárának építése idejére, az 1380-as évekre tehető. Ekkori mérete nagyjából kétszerese volt a környező településeknek.
A török kor Zalaegerszeget is elérte: az első sikertelen támadás ellene az 1570-es években indult. Kanizsa eleste után a város szerepe felértékelődött, a sok kisebb zalai végvár koordinálása Egerszegről történt.1664.ben végül, ugyan rövid időre, de az egerszegi vár is török kézre került.
A város megyeszékhellyé nevezése a 18. századra tehető, melyet követően jelentősen megnőtt a városba költöző izraeliták száma, ám a kereskedelem fellendülését még ez sem hozta el, sőt kulturális és művelődés terén is rendkívül elmaradott volt. Gazdasága fordulópontja az 1950-es években érkezett el.
Zalaegerszeg területének növekedése során számos környező települést olvasztott magába, legkorábban (1887-ben) Ola községet, majd az 1933-1981 közötti időszakban Kaszaházát, Zalabesenyőt, Csácsbozsokot, Pózvát, Bazitát, Andráshidát, Szenterzsébethegyet, Ságodot, Botfát, végül pedig 2010-ben Cserlapot, Hosszúhegyet és Kápolnahegyet csatolták a területéhez.
Érdekességek, látnivalók:
• Mária Magdolna templom: a város központjában álló, barokk stílusú épület helyén már a középkorban is kápolna állt. A mai templom elég lassan készült el, alapkövét 1747-ben tették le, felszentelésére azonban csak 1803-ban került sor.
• Hűvös Kastély: a mára már rendezvényhelyszínként és ifjúsági szállásként működő műemlék épület építtetéséről az első írásos emlékünk az 1750-es évekből származik, ám még ma is gondos külső és belső jellemzi.
• Csácsi- arborétum: a város északkeleti határán, a Csácsbozsoknak nevezett városrészben található. Az erdő a helyi jellegzetes klimatikus társulásokat, mint például az illír gyertyános- tölgyeseket, bükkösöket hivatott prezentálni.
• A város területén számos kisebb-nagyobb tó található, Közülük talán a legjelentősebb az úgynevezett Gébárti-tó, amelyet mesterségesen hoztak létre.
• Vadállománya ugyan különlegességektől mentes, mégis rendkívül gazdag. Ennek köszönhetően gazdaságilag jelentős, mind vadhús, mind bérvadászat tekintetében. A zalai szarvastrófeák például már több világbajnoki érmet is kiérdemeltek.
• Zalaegerszeg 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az úgynevezett Arany Rózsa díjat, melyet annak köszönhet, hogy a város az ország egyik legzöldebb, legvirágosabb települése.
• 2016 februárjában avatták fel Zalaegerszegen a Regionális Judoközpontot, amely 400m2 –en nyújt mozgási lehetőséget a sportolni vágyóknak.
A dödölle, az igazi zalai csemege receptje:
Hozzávalók
2 kiló burgonya
2 kiló vöröshagyma
2-3 púpos tk. só
kb. fél kg liszt
víz
olaj
„A krumplit hámozzuk és mossuk meg, majd karikázzuk fel. Tegyük fel annyi vízben főni, hogy teljesen ellepje a karikákat. Adjunk a vízhez 2-3 teáskanál sót, ízlésünk szerint. Én inkább mindent egy picit sósabban készítek, mert jobban kedvelem az intenzív ízeket.
A krumplit csak akkor kezdjük el főzni, ha a hagymákat már feldolgoztuk.
A hagymát pucoljuk meg és kockázzuk fel, tegyük egy jó nagy lábosba és olajjal locsoljuk meg, majd közepes lángon pároljuk-süssük barnára a hagymát.
Amíg a hagyma sül, kb. annyi időre van szükség, hogy a krumplikarikák megpuhuljanak. Ha úgy érezzük, hogy a krumpli kellően puha, krumplinyomóval törjük össze. Alacsony hőfokra állítsuk a tűzhelyet, és folyamatos kevergetés mellett apránként adjuk hozzá a lisztet. Természetesen ez a mennyiség csak irányadó, hiszen nagyban befolyásolja, a krumpli és a liszt állagának minősége. Alapvetően egy sűrű masszát kell kapnunk, de egyben maradjon lágy. Vigyázzuk arra, hogy ne vigyük túlzásba a liszt használatát, mert túl lisztes lesz a z íze. Nekem a két kiló krumplimennyiség kb. fél kiló lisztet vett fel. A krumplimasszából a sült hagymával együtt galuskákat formázunk és forró serpenyőben megpirítjuk.”