Pécs

Baranya megye székhelye
Területe: 162, 77km2
Lakossága: 145.985 fő

Városismertető

 A Budapesttől 200 kilométerre fekvő megyei jogú város, hazánk ötödik legnagyobb települése, amely 2010-ben az Európa kulturális fővárosa címet is elnyerte. Az időszámításunk utáni 2. század környékén rómaiak alapították, akkoriban Sophianae-nak nevezték.(A magyar városnév először egy 1235-ből való oklevélben szerepelt.) Északról a Mecsek határolja.
V. Orbán pápa 1367-ben engedélyezte, Nagy Lajos pedig megalapította a pécsi egyetemet, amelyben azóta is oktatás folyik, sőt, jelenleg az ország legnagyobb létszámú egyeteme.
A közel 150 éves török uralom után kezdődött a város igazi fellendülése a 18. században. Ekkoriban nem csupán az iparban,a bányászatban és a városkép fejlesztésében történt jelentős változás, hanem a szőlőtermesztés is korábban ismeretlen méreteket öltött.
A török jelenlét, a háborúk és a csaták Sophianae városát is megviselték, ám a háború után addig soha nem látott mértéket öltött a terület fejlődése. Hamar Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát

Pécs nemzetiségét tekintve mindig is sokszínű volt, magyarok, horvátok (Pécsen horvát tannyelvű iskola is működik általános iskolai első osztálytól a gimnáziumig bezárólag) és svábok ma is békében élnek egymás melle, így tehát nem meglepő, hogy a korábban említett címen kívül, több elismerést is szerzett Pécs az évek során: 
-1998-ban az UNESCO a városnak ítélte a „Városok a békéért- díjat” a kisebbségek felé mutatott attitűdjéért, kulturális hagyományaik ápolásáért, illetve a délszláv háború menekültjeinek barátságos fogadtatásáért.
-A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az „Élhető Települések” nemzetközi versenyének hetvenötezer és kétszázezer lakosságszám közötti települések kategóriájában.


Érdekességek, látnivalók

•    Pécsi Püspökség: Szent István 1009-ben alapította a pécsi püspökséget.,amely a 4. századi római ókeresztény temetőkápolnák közelében épült. Elsőként a székesegyház, majd a püspöki rezidencia, később pedig a vár készült el.
 
•    Széchenyi tér: az egykori piactér ma a város központját jelenti. Itt található az irgalmas rend temploma, rendháza és kórháza is. A téren található még a város talán leghíresebb köztéri műemléke, a szecessziós stílusú Zsolnay – kút is. 

•    Gázi Kászim pasa dzsámija – a Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomaként is emlegetett épület hazánk legmonumentálisabb török kori emléke, Pécs városának egyik jelképe, amely ma katolikus templomként működik.

•    Csontváry Múzeum: a 19. század végén, 20. század elején alkotó Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának bemutatását szolgálja Pécs belvárosában. A szerencse is közrejátszott a képek fennmaradásában, ugyanis a művész halála után az összes alkotását árverésre bocsájtották

•    A Dóm tér területe alatt egy nagyjából 5. századi ókeresztény temető húzódik, amely egyetemes történettel bíró értékeinek köszönhetően a 2000. év óta a Világörökség részét képezi. A város alatt további sírkamrák is előkerültek az évek során.

•    Pécs városában a kesztyű gyártása több évtizedes múlttal rendelkezik. Az elkészítésükhöz kapcsolódó  manufakturális folyamatok a mai napig megmaradtak. Ez a tény biztosítja azt, hogy az itt készített kesztyűk továbbra is őrzik a Pécsi Kesztyű hírnevét, amelyet világszerte elismernek

•    A Pécsi Sörfőzde Magyarország legrégebbi sörfőzdéje, az iparkamaránál 1907-ben bejegyzett Szalon sör pedig a legkorábbi hazai sör neve. Ismert márkája még a Paulaner sör is.

•    A belvárosban már 1913-től működött villamoshálózat, ám azt az 1960-as években megszűntették, azóta a síneket is felszedték.

•    Hatalmas lehetőség előtt áll a Pécsi Tudományegyetem, közeledve a PTE 650 éves fennállásának évfordulójához. A Modern Városok Program (MVP) keretében 24 milliárdos állami támogatásból valósíthatja meg a Tudományegyetem az orvostudományi kar által megálmodott kampuszfejlesztési projektjét. A program eredményeként 2020-ra megduplázódhat a Pécsen tanuló külföldi hallgatók létszáma is.

A Zsolnay Porcelán


A pécsi Zsolnay porcelángyár jelölésével ellátott termékek a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor Angliában, Franciaországban, Oroszországban és Amerikában is kedvelt és ismert márkának számított. Legnagyobb sikere, népszerűsége nagyjából a századfordulóra tehető, amikor az országon kívülre is, a Kárpát-medence teljes területére is eljuttatták termékeiket. Dísztárgyakat, porcelánkészleteket és építészeti kerámiákat egyaránt készítettek. A saját fejlesztésű eoizn máz használatának köszönhetően számos világkiállítási díjat is magáénak tudhat a porcelángyár. 
A gyár jelenleg is Pécsett működik; területén a 2010-es „Európa kulturális fővárosa évad” részeként új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven.