Városismertető
Nyíregyháza az Észak-Alföldön, Budapesttől 220, Debrecentől 45 kilométerre fekszik. A megyeszékhely Debrecent követően az észak-alföldi régió második legjelentősebb városa.
Területe már a honfoglalás idejében lakott volt, nevét írott forrásban elsőként 1209-ben jegyezték le. A török időkben a lakosság jelentős része elvándorolt, helyükre a 16. században hajdúkat telepítettek. Bocskai halála után területe (a 17. században) egy rövid ideig (1620-ig) Erdélyhez tartozott. A Rákóczi- szabadságharcot követően a város lakosságszáma folyamatos növekedésnek indult, a 19. század második felében pedig tovább urbanizálódott. Eredményeként 1858-ra a megyeszékhely már rendelkezett vasútvonallal, ráadásul rengeteg épület épült ekkoriban, mint például színházak, távírda, posta- és pénzügyi palota. Szintén a 19. századra tehető a villamosközlekedés é a Nyírvidéki Kisvasút megindítása is. A háborúkat követően, az 1960-as években a fejlődés újabb lendületre kapott és napjainkra fontos kulturális és oktatási központtá nőtte ki magát.
Nyíregyháza a munkanélküliek számának tekintetében sokáig az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye volt, ugyanakkor a megye legellátottabb térsége is egyben, a városba érkező külföldi érdekeltségű cégeknek köszönhetően.
Érdekességek, látnivalók
• Sóstó, azaz Nyíregyháza fürdőhelye, amely a belvárostól mindössze 5 km-re terül el, évszázadok óta kedvelt üdülőhely. Területe meghaladja a 2000 m2-t, melyen egy melegvizű, 26 °C-os vízhőmérsékletű tó is elterül. Az erdei környezetben az érdeklődők élvezhetik az érintetlen környezet hangulatát, a strand, a gyógyhatású termálvíz, a csónakázótó, a parkok és a gyönyörű épületek által nyújtott lehetőségeket. A Nyíregyházi Állatpark (más néven Sóstói Állatpark) a világ minden kontinensének élővilágát igyekszik bemutatni. A hely érdekessége, hogy az állatok jelentős része szabadon él. A területen lehetőség van megismerkedni többek között a trópusi állatvilággal, valamint az úgynevezett Óceánárium is a rendelkezésünkre áll, ahol hal-illetve cápafajok tekinthetőek meg egy üvegalagúton keresztül. A parkban egy egykori parasztudvar is bemutatásra kerül, amely a régi gazdák életét és állataikat mutatja be. Az ugyancsak ezen a területen elhelyezkedő Sóstói Múzeumfalu pedig a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be.
• Tuzson János Botanikus Kert: A Nyíregyházi Egyetem tulajdonában álló, több mint 5 hektár területű botanikus kert a Sóstói parkerdő szomszédságában helyezkedik el. Elsődleges célja az oktatás és a kutatások támogatása. Az idegen tájak növényvilágát a növényházakban (Pálmaház, Mediterrán ház és Kaktuszház) mutatják be, míg a mesterségesen kialakított tó és környéke a vízi és vízparti társulásoknak ad otthont.
• A Megyeháza: az eklektikus épület Alpár Ignác budapesti építész tervei alapján épült 1891 és 1982 között a nyíregyházi Hősök terén. Az épület felújítása 1983-ban kezdődött meg és az Egyház utcai homlokzat kivételével nemrégiben fejeződött be. A belső teret díszítő alkotások a megyében élő művészek munkái.
• Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház 1092 és 1904 között épült Nagy Virgil tervei alapján. gyakran hasonlítják a szegedi Fogadalmi Templomhoz, pedig a Társszékesegyház előbb épült. Stílusát tekintve román jegyeket hordoz.
• Az egykori Krúdy Vigadó patinás épülete hosszú éveken keresztül kihasználatlanul állt, ám 2016 februárjában új tulajdonosa lett az ingatlannak. A tervek szerint 2017-re öt csillagos szállodává és egyben szórakoztatóközponttá alakítják.
Szatmári rakott puliszka
A szatmári rakott puliszka egy helyi különlegességnek számító, egyszerű vidéki étel, amely az erdélyi puliszkával ellentétben, nem juhtúróból készül.
Hozzávalók: 40 dkg kukoricaliszt, 10 dkg vaj, 50 dkg túró, 7 dl tejföl, 20 dkg sajt, 20 dkg füstölt szalonna, 2 teáskanál só.
Először a lisztet folyamatos keverés mellett, kb. egy liter vízben puhára főzzük. Adunk hozzá vajat, és teáskanálnyi sót. Olyannak kell lennie, mint egy sűrű habarás. A tepsit vastagon kivajazzuk. A szalonnát felkockázzuk, és pirosra sütjük. A túrót kevés sóval áttörjük. Az előkészített tepsi aljában elterítjük a kicsit meghűlt puliszka felét. Megszórjuk túróval, kicsit belenyomkodjuk, majd elosztjuk rajta a tepertőt a zsírjával együtt. Tejfölt kenünk rá, majd az egészet befedjük puliszkával. Erre kerül a megmaradt tejföl, és reszelt sajt. Sütőben, vagy kemencében aranyló barnára sütjük. Kicsit hűtsük, mert csak utána lehet szépen szeletelni.