Győr

Győr - Moson - Sopron megye székhelye
Területe: 174,62 km2
Lakossága: 129. 372 fő

Városismertető


Győr a Kisalföld keleti részén, Budapesttől 131 km-re, Bécs – Pozsony - Budapest innovatív tengelyén fekszik, a Rába, a Rábca és a Mosoni- Duna torkolatánál.(Emiatt a folyók városának is nevezik.) Elhelyezkedésének köszönhetően kiváló közlekedési adottságokkal, fejlett gazdasággal és iparral rendelkezik, így az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városának tekinthetjük. A rendszerváltás után itt hozták létre Közép-Európa első ipari parkját egy közel 170 hektáros területen. Győr ipara és gazdasága a 20. században indult meg a fejlődés útján, mikor létrehozták a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár nevezetű vállalkozást. Iparán és gazdaságán túl a sport és kulturális tevékenysége is jelentős. A Barokk díszben pompázó, műemlékekben rendkívül gazdag, a műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat is elnyerte 1989-ben. Ezt a díjat az Egyesült Királyság is több ízben elnyerte: 2012-ben Cornwall, 2011-ben North Yorkshire (Grewelthorpe) kapta meg. Magyarország hatodik legnépesebb városa, a Dunántúli régióban kizárólag Pécs városa előzi meg.
A történelem során mindig is meghatározó szerepe volt a városnak. A győri vár a nyugati kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelyeként funkcionált, éppen ezért elkerülhetetlenül a háborúk ás a tatárjárás áldozatává vált. 1945 után a környező lakosság jelentős része a városba költözött, gyárai is üzemei ekkoriban óriási fejlődésen mentek át. . Az ’56-os forradalom kapcsán Győrt a „forradalom második fővárosaként” is emlegetik, így az azt követő megtorlások a térségben különösen szembetűnőek. Rengeteg halálos ítélet született a forrongások kapcsán, melyek végrehajtásra is kerültek. A forradalmat követő időszakban a város szépségének, műemlékeinek védelme háttérbe szorult, inkább a lakópark építések váltak elsődlegessé. A történelmi városrész helyreállítása nagyjából az 1980-as években vette kezdetét.

Érdekességek, látnivalók

•    Városháza: a XIX. század fordulóján emelt, neobarokk építmény, Győr egyik legismertebb épülete és egyben a város szimbóluma is 

•    Radó-sziget: a Rába két ága fogja közre a Belváros Újváros és Szigetváros részei között. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta és pihenőhely, rendezvényhelyszín

•    Karmelita templom és a hozzá kapcsolódó rendház: 1721-1725 között  Wittwer Márton  Athanazius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom mellett áll a barokk stílusú Háb Mária-szobor.

•    Bazilika: Alapjait Szent István király, a Győri Püspökség alapítóatyja ideje alatt, uralkodásának első évtizedében fektették le. 

•    Szent László Hermája: A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, I. László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból emelték ki az uralkodó csontereklyéit, melyeket egy hermába helyeztek, majd hosszú ideig azt Nagyváradon őrizték.

•    Könnyező Szűzanya kép: A képet Walter Lynch ír püspök hozatta Írországból Győrbe az 1650-es években. Az alkotás a monda szerint 1697-ben, Szent Patrik napján véres könnycseppeket ejtet. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök gyönyörű barokk oltárt is emeltetett.

•    2010-ben Győr elnyerte a Kultúra Magyar városa címet, melynek eredményeként egész évben fesztiválok tömegével találkozhatunk a város utcáit járva. Néhány fesztivál a sok közül: Győri Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi Ütős Fesztivál (mellyel egy időben tartják többek között a Gasztronómiai Fesztivált és a Bornapokat is), Magyar Hagyományok Fesztivál, és a Téli fesztivál.

•    Győrben 2015 végére lezajlott a budapesti MOL Bubi rendszerhez hasonló kerékpárkölcsönző rendszer kiépítése, amely rendkívül nagy sikernek örvend könnyű elérhetőségének és kedvező árainak köszönhetően. A projekt részeként a városon belül két ütemben kerékpárút - fejlesztési program is megvalósult.

A helyi származású Jedlik Ányos számos világhírű találmánya mellett, megalkotta a szódavíz gyártásához szükséges eszközöket, így megalkotva az első szódavizeket, ő volt az első „fröccskészítő-fogyasztó” A méltán népszerű „fröccsöknek” mára már rengeteg verzióját fogyaszthatjuk.

Néhány népszerű fröccstípus, és azok keverési arányai: 

Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szódavíz

Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szódavíz

Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szódavíz

Házmester: 3 dl bor + 2 dl szódavíz

Viceházmester: 2 dl bor + 3 dl szódavíz

Háziúr (nagyházmester): 4 dl bor + 1 dl szódavíz

Sportfröccs: 1 dl bor + 4 dl szódavíz

Lakó fröccs (kisházmester): 1 dl bor + 4 dl szódavíz

Krúdy fröccs: 9 dl bor + 1 dl szódavíz

Sóher fröccs: 1 dl bor + 9 dl szódavíz

Góré fröccs: 1 pohár borhoz pont egy spriccentésnyi szóda

Polgármester: 6 dl bor + 4 dl szódavíz